Görögország

Görögország ...

Provence

Provence Franciaország egyik legfontosabb turisztikai régiója.
A halványrózsaszín házak és a levendulás lila spaletták miatt az egész tartomány olyan, mint egy púderillatú piperedobozka.
Talán a kellemes klíma az oka, de tény, hogy a merev és túlságosan is önérzetes franciák itt délen nem élnek olyan feszes rend szerint. Befogadóbbak, jámborabbak és hajlandóak angolul is megszólalni. Őrzik Cezanne, Stendhal, Zola hagyományait, hiszen ezek a művészek mind  Provence szülöttei. St. Tropez Brigitte Bardotnak köszönheti világhírét, aki a mai napig is a városban él. 
Avignon felé haladva érdemes megállni Franciaország leghíresebb tájvédelmi körzete, a Camargue- nak nevezett mocsárvidék mellett, ahol vadon élő bikák, a híres fehér lovak, és sok száz ritka madárfaj, köztük a flamingók élnek.
A helyi szőlő- és borkultúra megalapítói itt is a rómaiak voltak, akik a Krisztus előtti II. században terjesztették el itt az értékes gyümölcsöt, és nevezték el a régiót Provincia Romanának, azaz római provinciánk vagy Nostra Provinciának, azaz a mi provinciánknak, amelyek Provence mai nevének ősei.

Rijecki karneval

A rijekai karnevált a 19-ik században magyar, német, osztrák és orosz nemesek szervezték saját szórakozásukra. Története harminchárom évvel ezelőtt, 1982-ben kezdődött újra, azóta Horvátország legnagyobb karneválja. Az egynapos rendezvény többnaposra dagadt, ma már ember ember, esemény esemény hátán egy teljes hónapig.

Carnevale di Venezia

Carne vale – hús, ég veled. A farsang, karnevál, így az évszázados hagyományokkal rendelkező velencei karnevál is vízkereszttől húshagyó keddig, a 40 napos böjt kezdetéig tart. A velencei karnevál első írásos emléke 1095-ből való. A karneváli mulatságok a 18. században, Casanova idején érték el a fénykorukat. Így volt ez egészen 1797-ig, míg a Velencei Köztársaság létezett. A közel 200 éves szünet után 1979-ben éledt újjá és lett az ezredfordulóra a riói karnevál után a világ második legnagyobb farsangi mulatsága.

Stuchlek

Stuhleck a Keleti-Alpok legnagyobb síterepe, 777 és 1783 méter között összesen 24 kilométernyi sípályán lehet csúszkálni, 10 felvonó működik, amiből négy modern üléses, hangulatos hütték vannak a pályák szélén, és kellemes tanulópályákon gyakorolhatnak a kezdők.

Salzburg

Salzburg tartomány székhelye Ausztria legrégibb városa, 150 ezer lakosával a negyedik legnagyobb osztrák város. A várost gyakran Mozartstadtnak is nevezik, hiszen itt született és életének több mint a felét itt is töltötte Wolfgang Amadeus Mozart. A város híres barokk építészetéről, jelentős történelméről és mint az Alpok kapuja.

A hét domb városa, Istanbul

További képek